A F�ld sz�mos r�tege rejtve van a szem�nk el?l. De mi lenne, ha �t tudn�nk f�rni a bolyg� k�zep�t, hogy Megjelent a BitcoinB�zis oldalon.

A F�ld sz�mos r�tege rejtve van a szem�nk el?l. De mi lenne, ha �t tudn�nk f�rni a bolyg� k�zep�t, hogy eljussunk a F�ld �tellenes pontj�ra? Milyen sz�ls?s�ges er?kkel �s h?m�rs�kletekkel tal�lkozn�nk a bolyg� m�ly�n?

B�r a bolyg� �tf�r�s�nak elm�lete tov�bbra is csak a tudom�nyos �br�ndoz�s szintj�n marad, a tud�soknak az eddig v�gzett f�r�si tapasztalatai alapj�n van n�h�ny elk�pzel�s�k arr�l, hogy mivel j�rna egy ilyen hihetetlen projekt.

Oroszorsz�gban m�r megpr�b�lt�k a lehetetlent, de csak 12 kilom�terig jutottak

Csakhogy n�mi elk�pzel�s�nk legyen az alapokr�l: a F�ld �tm�r?je 12 756 kilom�ter, �gy a bolyg� teljes �tf�r�s�hoz egy gigantikus f�r�ra �s t�bb �vtizedes munk�ra lenne sz�ks�g.

Az els? r�teg, amelyet �t kell f�rni, a k�reg, amely az amerikai f�ldtani int�zet szerint k�r�lbel�l 100 km vastag. Ahogy a f�r� egyre m�lyebbre jut a f�ld alatt, folyamatosan n? a nyom�s.

�Minden h�rom m�ternyi k?zetr�teg nyom�sa megegyezik a norm�l l�gk�ri nyom�ssal a tengerszinten� � mondta Doug Wilson, a Santa Barbara-i Kaliforniai Egyetem kutat� geofizikusa a Live Science-nek. �Ez nagyon gyorsan �sszead�dik, ha nagysz�m� kilom�terr?l besz�l�nk� � mondta.

A legm�lyebb ember �ltal k�sz�tett lyuk jelenleg az oroszorsz�gi Kola Superdeep Borehole, amely 12,2 km m�ly.�A fenek�n�a nyom�s n�gyezerszerese a tengerszintinek. A World Atlas szerint a tud�soknak k�zel 20 �v�kbe telt, hogy el�rj�k ezt a m�lys�get. �s ez � az USGS f�ldr�teg-adatai szerint � m�g mindig csak alig valamivel t�bb mint 80 kilom�terre van a k�vetkez? r�tegt?l, a k�penyt?l, amely egy 2800 km vastag, s�t�t, s?r? k?zetr�teg.

A k�peny �s a mag k�z�tti hat�rt �Moho�-nak nevezik (a Mohorovi?i? diszkontinuit�s ut�n). A tud�sok el?sz�r az 1950-es �s 1960-as �vekben pr�b�ltak itt �sni a m�lytengerfen�ken kereszt�l a Mohole projekt keret�ben, de nem j�rtak sikerrel.

F�r�folyad�k n�lk�l nem jutunk messzire

A bolyg� �tf�r�sa sor�n k�sz�tett lyuk beomlana, hacsak nem pump�ln�nk folyamatosan f�r�folyad�kot a lyukba. A m�lytengeri �s olajk�tf�r�sokn�l ez a folyad�k egy olyan iszapkever�k, amely neh�z �sv�nyi anyagokat, p�ld�ul b�riumot tartalmaz. A folyad�k s�lya kiegyenl�ti a lyukban l�v? nyom�st a k�rnyez? k?zet nyom�s�val, �s megakad�lyozza, hogy a lyuk beszakadjon � magyar�zta Wilson.

A f�r�folyad�k k�t tov�bbi szerepet t�lt be: Tiszt�tja a f�r�fejet, hogy megakad�lyozza, hogy a homok �s a kavics elt�m�tse a g�pezetet, �s seg�t cs�kkenteni a h?m�rs�kletet, b�r a F�ld legbels? r�tegeiben szinte lehetetlenn� v�lna a f�r�g�p h?t�se. A k�peny h?m�rs�klete 1410 Celsius-fok. A rozsdamentes ac�l megolvadna, ez�rt ezt a f�r�t dr�ga speci�lis �tv�zetb?l, p�ld�ul tit�nb�l kellene k�sz�teni.

A magban felfoghatatlan k�r�lm�nyek uralkodnak

A k�peny h?m�rs�klete p�ld�ul perzsel? 2570 Fahrenheit-fok (1410 Celsius-fok). A rozsdamentes ac�l megolvadna, ez�rt ezt a f�r�t dr�ga speci�lis �tv�zetb?l, p�ld�ul tit�nb�l kellene k�sz�teni � mondta Wilson.

A k�penyen �tjutva a f�r� v�g�l el�rn� a F�ld magj�t, k�r�lbel�l 3000 km m�lys�gben. A k�ls? mag f?k�nt foly�kony vasb�l �s nikkelb?l �ll, h?m�rs�klete pedig 4000 �s 5000 �C k�z�tt mozog. Ezen a forr�, olvadt vas-nikkel �tv�zeten kereszt�l f�rni k�l�n�sen neh�z lenne.

�Ez egy sor probl�m�t okozna� � mondta Damon Teagle, a brit Southamptoni Egyetem geok�miai professzora a Live Science-nek. A t�zes k�ls? mag olyan lenne, mintha folyad�kon kereszt�l f�rn�nk, �s val�sz�n?leg megolvasztan� a f�r�t, hacsak nem pump�ln�nk lefel� hideg vizet.

3000 m�rf�ld (5000 km) ut�n a f�r� el�rn� a bels? magot, ahol a nyom�s olyan er?s, hogy a perzsel? h?m�rs�klet ellen�re a nikkel- �s vasmag szil�rd marad. �Val�ban le�rhatatlan nyom�son lenn�nk, k�r�lbel�l 350 gigapascal, vagyis a l�gk�ri nyom�s 350 milli�szorosa� � mondta Teagle.

S�lytalans�g a mag k�zep�n

�A F�ld gravit�ci�ja a f�r�t eg�sz id? alatt lefel� h�zn� a magba. A mag k�zep�n viszont a gravit�ci� olyan lenne, mintha a F�ld k�r�li p�ly�n lenn�nk � gyakorlatilag s�lytalanok lenn�nk. Ez az�rt van, mert a F�ld t�meg�nek vonz�sa minden ir�nyban egyenl? lenne� � mondta Wilson.

Azt�n ahogy a f�r� tov�bb halad a bolyg� m�sik oldala fel�, a gravit�ci� vonz�sa a f�r� helyzet�hez k�pest megv�ltozik, �s gyakorlatilag ism�t �lefel� h�zza a mag fel�. A f�r�nak a gravit�ci� ellen kell dolgoznia, mik�zben �felfel� nyomul a felsz�n fel�, vissza a k�ls? magon, a k�penyen �s a k�regen kereszt�l, hogy megford�tsa a lefel� vezet? utat.

�Ha mindezeket az akad�lyokat lek�zdj�k, a legnagyobb probl�ma a k�z�ppont el�r�se ut�n az, hogy m�g mindig hossz� �t �llna el?tt�nk, hogy el�rj�k a m�sik oldalt� � mondta Teagle.

Megjelent a BitcoinB�zis oldalon.

View Entire Post